Dec. 5-én Marosvásárhelyen dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felszentelte a kövesdombi negyedben az új római katolikus templomot. Egy új templom az itthonmaradás, a jövőbe vetett remény jele - mondta az érsek. A szentelésen részt vett Fodor Imre polgármester is. /(lokodi) Templomszentelés a Kövesdombon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
1999. december 18.
A marosvásárhelyi tudósító, Tófalvi Zoltán Fodor Imre polgármestert kérte mikrofonhoz, Tövissy Ildikó, a vallással és oktatással foglalkozó adások szerkesztője Szász János lelkészt, a hazai Caritas egyházi alapítvány igazgatóját mutatta be. Lincu Nagy Éva és Mosoni Enikő a tévéhíradó készítéséről szólt. - Xantus Gábor operatőr a mindenkori romániai magyar tévés gárdából a legtöbb szakmai elismerést vívta ki az utóbbi években. Csép Sándor, az adás egykori talán legtehetségesebb munkatársa, a kolozsvári stúdió egyik jelenkori vezetője, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete elnökeként arról szólt, hogy létezik hosszú távú elképzelés a hazai magyar adások jövőjéről. Meltzer Éva feliratozó, fordító, egyben a történelmi sorozat szerkesztője bemutatta Csetri Elek történészt, a rovat egyik főmunkatársát. A tévéseket Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Elekes Botond, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küldötte köszöntötte. /"Ez teljes mértékben a miénk!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2000. január 17.
Jan. 16-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban Tőkés László püspök, a Vártemplom tiszteletbeli lelkésze hirdetett igét. Az istentiszteleten részt vett Dávid Ibolya, Magyarország igazságügyminisztere, Szőcs Ferenc nagykövet, Burkhárdt Árpád alispán, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és több külföldi vendég. Tőkés László emlékeztetett: a mózesi intelmek ma is érvényesek "Ne félj és ne rettegj!". A püspök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 40-50 esztendő a legbarbárabb időszak volt népünk életében, mert akkora pusztítást, mint a kommunizmus, még a falvakat felégető hódítók sem végeztek, mert ebben az időszakban elvették hitünket, reménységünket. Új honfoglalásra van szükségünk, hangsúlyozta. Megalkuvó nép vagyunk, jelentette ki. Merjünk már bátran kiállni, és kérni jogainkat, mondotta a püspök, aki ostorozta a megalkuvások sorozatát. Dávid Ibolya miniszter kifejezte örömét azért, hogy immár hatodik alkalommal lehet Erdélyben, s hogy újra eljött az idő, hogy egymásra találjunk és nemzetben gondolkodjunk. A magyar nemzet főbb történelmi pillanatait, a forradalmakat felvillantva, a miniszter asszony az 1989-es forradalomra és a rendszerváltásokra utalva egy dolgot emelt ki, éspedig azt, hogy elfelejtettük a lélek forradalmát. /(mezey): Tőkés László: Megalkuvó nép vagyunk! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./
2000. január 26.
Jan. 26-án a közigazgatási bíróság február 15-ig felfüggesztette a prefektus január 24-i rendeletét, amely Gheorghe Funart felmentette polgármesteri tisztségéből. A bíróság február 15-én kezdi meg a felmentés végleges sorsáról a tárgyalást, addig a polgármester továbbra is megőrzi és gyakorolja tisztségét. Kivéve abban az esetben, ha a prefektus megismétli Funar felmentését. Funar elmondta: amennyiben a bíróság végleg felfüggeszti a prefektus rendeletét, kártérítési perbe fogja majd Vasile Salcudean prefektust. A polgármester megígérte: a jan. 27-i tanácsülésen indítványozni fogja a két alpolgármester leváltását. Funar polgármester érthetetlennek találta, hogy olyan köztisztviselőket nem függesztenek fel, mint Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, vagy Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester, akik "magyarul taníttatnák a románokat". /Villámgyorsan dolgozott a bíróság. Visszanyerte székét a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2000. február 24.
Február 19-27-e között egyhetes rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Nyárádszeredában arról, hogy 395 évvel ezelőtt az erdélyi rendek a helybéli református templomban Bocskai Istvánt kiáltották ki Erdély fejedelmévé. Bocskai 1606. december 17-én kelt végrendeletében ez áll: "Meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Országi Híveinket és egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyieket, hogy Magyar Országtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A Magyar Országiakat, hogy az Erdélyieket töllök el ne taszítsák, tartsák ő atyafioknak, és ő véreknek, tagoknak." A nyárádszeredai Bocskai Napokat febr. 19-én dr. Szabó Miklós magyarországi történész péntek esti előadása nyitotta meg, majd 21-én ünnepélyes istentiszteletet tartottak a református templomban. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere kifejezte reményét, hogy sikerül hagyományossá tenni ezt az ünnepet. Patrubány Miklós MVSZ-alelnök és VET-elnök, az idei Bocskai Napok fővédnöke szólott az egybegyűltekhez, hangsúlyozva: bár Bocskai, miként Mátyás király is, Kolozsvárott született, a nagy király szülőházától nem messze, szülővárosában a mai napig sem jelzi emléktábla ezt a helyet, s kezdeményezte egy majdani emléktábla elhelyezését. Bocskai István szobortalapzatára a következő szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit: a Bocskai Szövetség Hajdúszoboszlóról, az Erdélyi Vitézi Rend Marosvásárhelyi Székkapitánysága, a megyei RMDSZ, az MVSZ, a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal és képviselőtestülete, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány, a helyi Bocskai Szövetség, valamint a református, unitárius és a katolikus egyházak. Febr. 21-én a Civil szervezetek szerepe társadalmunkban címmel Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere tartott előadást, febr. 22-én középiskolások számára Bocskai Istvánról szóló történelmi vetélkedőre került sor. A gazdag programban szerepel még a Bocskai Női Dalkör és a Bekecs Táncegyüttes műsora, táncház, irodalmi vetélkedő általános iskolásoknak, farsangi játékok, versek, álarcosbál, Bocskai-bál, farsangi kosaras mulatság végül febr. 27-én Buksa Éva Bocskai című történelmi drámájának bemutatása. /"Igazán tudjak reményleni". Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
2000. március 15.
Marosvásárhelyen, a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél rendezték meg az erdélyi magyarság központi márc. 15-i ünnepségét, amelyet a Magyar Televízió is egyenes adásban közvetített. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke üdvözölte a megjelenteket. Petőfi nem alkudott, és mi sem alkudhatunk meg, s ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a nemzeti megmaradás zálogát képező programunkat teljes mértékben megvalósítsuk. Kell legyen bennünk annyi hit, hogy forradalmár elődeink mércéjéhez igazodva, ne csak beszéljünk, hanem cselekedjünk is - hangoztatta a szónok. Mugur Isarescu miniszterelnök üzenetét román illetve magyar nyelven Burkhárdt Árpád Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Orbán Viktor magyar kormányfő üdvözletét Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter olvasta fel. Ezt követően Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szólt az egybegyűltekhez. Nem a bezárkózás ünnepe ez, hanem a kitárulkozásé. Nem csak a magyar szabadságé, hanem a világszabadságé is, jelentette ki. "Azt is üzenjük mindenkinek, a velünk együtt élőknek is: kevesebbek lehetünk, mint ti, de kisebbek sohasem leszünk, kisebbségiek, ahogy ti neveztek minket, nem voltunk, nem vagyunk és nem akarunk lenni. Vagy ha szerintetek ez olyan jó, olyan nagyszerű dolog Romániában kisebbséginek lenni, gyertek, kedves többségiek, próbáljátok ki velünk együtt, milyen érzés, amikor itthon vagyunk, saját szülőföldünkön vagyunk, és mégsem vagyunk még mindig egyenlőek. Nemcsak az itthoni többség, hanem sokszor Európa főbiztosai és albiztosai is meg akarnak győzni minket, hogy milyen jó nekünk, milyen szabadok és milyen egyenlőek vagyunk, a testvériségről nem is beszélve. Nekik is csak azt mondhatjuk, tessék, próbálják ki, cseréljünk helyet!" Markó emlékeztetett 1990 márciusára. amikor "nagy írónk egyik szemének világát, de teljes emberi életeket is kioltani, sok-sok lelket örökre megsebezni sikerülhetett." "A bűnösöket még mindig nem büntették meg, arcukat még mindig homály fedi, bár jól tudjuk, kik ők. Hát mennyi idő kell ahhoz, hogy az igazságra fény derüljön? Innen, a marosvásárhelyi Postarétről követeljük mindannyian: ideje igazságot tenni, ideje a bűnösöket felelősségre vonni! Ideje lenne Sütő András szeme fényéért valakinek bocsánatot kérni!" Azóta sokminden történt, hiszen szabadon ünnepelhetnek. "De ez még nem elég. Kell magyar egyetem! Kell szabad nyelvhasználat! Kell a jog az önálló döntéshez és az önigazgatáshoz itt, a saját szülőföldünkön." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében kifejtette, hogy az ünnep magyarok és románok számára szóló központi üzenete két versben foglalható össze: Ébredj román! és Talpra magyar! "Tíz év után, az Úr születésének jeles 2000. esztendejében megint csak ott tartunk, hogy az igaz és szabad szólás joga mellett kell következetesen kiállanunk. Bush elnök (1990 márciusában) még kíváncsi volt a romániai magyarok sorsára iránt, Clinton elnök viszont ma már a kisebbségi kérdés romániai "megoldását" jószerint modellértékűnek ítéli, s az Amerikai Egyesült Államok, valamint a fejlett Nyugat többi országai kisebbségi nyomorúságainkról jószerint már hallani sem akarnak. Tíz év után igencsak aggályos és rendkívül bajos az erdélyi magyarság megoldatlan problémáiról és tovább tartó kisebbségi diszkriminációjáról szólni. Aki mégis ezt teszi az egyszerűen "szélsőségesnek" vagy a - jobbik esetben - radikálisnak minősül, akitől nem csak a román politikai többség, de a kormány részét képező - Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatalos vezetése is kénytelen- kelletlen elhatárolódik. Eközben az EBESZ kisebbségi főbiztosa, Max van der Stoel úr, a magyar állami egyetem helyreállításának demokratikus jogát figyelmen kívül hagyva, az ún. multikulturális egyetem kiépítésén fáradozik" - hangsúlyozta a szónok. "Abba a fonák helyzetbe kerültünk, hogy manapság az össztársadalmi elégedetlenség, az általános sztrájkok és tiltakozások idején, az erdélyi magyarság sorsával és helyzetével - látszólag - elégedettebb, mint példának okáért a tanügyiek, a vasúti munkások vagy éppenséggel a bányászok. A romániai magyarságot az eltelt tíz év alatt újból elaltatták. De az ország egész lakosságát, a románságot is folyamatosan, hasonlóképpen altatják, áltatják és vezetik félre." Ébredésre van szükség - mondotta a tiszteletbeli elnök, aki a következő szavakkal fejezte be beszédét: "Ideje van a szólásnak" - valljuk a Prédikátorral, ez esetben akár a tiszai cián- és ólomszennyezés sokkoló erejével. "Talpra magyar" - mondjuk Petőfivel, a szólás idején és jogán. És várjuk, reméljük, hogy ezután minden délben tisztán csendüljenek fel Európa harangjai..." Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere következett, aki Marosvásárhely korabeli történelmi eseményeit idézve a magyar, illetve román ifjak együttműködését emelte ki. Marosvásárhely polgármestere idézett abból a főkormányzónak írt felterjesztésből, amelyet Alexandru Papiu Ilarian is aláírt, s amelyben "minden külön ajkú nemzetnek nemzeti léte és ékes nyelve biztosítását" kérték. A ma is érvényes kérelmet 152 esztendő elteltével sem fogalmazhatnánk meg tömörebben - mondotta a szónok, majd kijelentette, hogy a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. A mai napig sem rendeződött a volt egyházi és más közösségi javak helyzete, a közigazgatás, a két- vagy többnyelvűség, az állami önálló anyanyelvi felsőoktatás kérdései. Fodor arra kérte a politikusokat: értsék meg, hogy megviselt magyarságunknak összefogásra van szüksége. Az ünnepi szónokok sorát Ölvedi Zsolt, az RMDSZ megyei szervezetének ifjúsági és szervezési alelnöke zárta. Ferenczi István Szentgyörgyi István-díjas színművész Farkas Árpád Fehéregyháza, Kilyén Ilka színművésznő Utassy József Zúgj március című versét szavalta. végül a tömeg a Himnuszt, majd a Székely Himnuszt énekelte. /(bodolai): Megyeszerte megünnepelték az 1848-as forradalmat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./
2000. április 10.
Ápr. 8-án és 9-én Marosvásárhelyen a Petru Maior Műszaki Egyetem adott otthont az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) gépészeti szakosztálya által szervezett VIII. Országos Gépészeti Találkozónak. Az OGÉT 2000 a Gépészet az évezred végén alcímet viselte, s lehetőséget adott az erdélyi magyar műszaki értelmiségieknek, hogy megismertessék egymással munkájuk eredményeit. A találkozón számos külföldi, elsősorban magyarországi előadás is elhangzott. Nagy Károly, az EMT gazdasági elnökhelyettese megnyitotta a munkálatokat, Fodor Imre polgármester elsősorban a magyar nyelvű műszaki oktatás megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Csegzi Sándor, az EMT marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, valamint Csibi Vencel, a gépészeti szakosztály elnöke zárták a felszólalók sorát. A gazdag programban nem kevesebb mint 42 előadás kapott helyet. /OGÉT 2000. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./
2000. április 14.
Nem egészen két hónappal a romániai helyhatósági választások előtt a marosvásárhelyi ügyészség hivatali hatalommal való visszaélés bűncselekményének vádjával eljárást indított Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester ellen. Az ügyészség szerint Fodor Imre évekkel ezelőtt két esetben követte el a hivatali hatalommal való visszaélés bűntettét. Először akkor, amikor nem büntetett meg egy engedély nélkül építkező személyt, másodszor pedig akkor, amikor nem indított pert, hogy a város megszerezzen egy telket, amelyre a marosvásárhelyi Fül-, Orr- Gégészeti Klinika bővítéséhez lett volna szükség. Fodor Imre és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei vezetői sajtóértekezleten hívták fel a figyelmet arra, hogy az ügyészségi eljárás megindításának valódi célja az, hogy ezzel alapot teremtsenek Fodor Imre kizárására a polgármesteri tisztért induló jelöltek közül. Jellemző, hogy a marosvásárhelyi ügyészség a helyi rendőrséget szólította fel arra, hogy állítsa elő Fodor Imrét, mert az ügyészség számára "a nevezett lakóhelye ismeretlen". A város polgármestere 26 éve lakik Marosvásárhelyen ugyanazon a lakcímen. Marosvásárhelyen egyébként a korábbi választások során hasonló eljárással akadályozták meg több magyar nemzetiségű jelölt és a nemzetiségi türelmet hirdető román jelölt indulását. /Bűntett? = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 14./
2000. április 17.
Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./
2000. április 20.
Sebestyén Spielmann Mihály szerint a Teleki Téka ügyének "az elintézése Kelemen Hunor államtitkár dolga lett volna, és ő nem küldött semmilyen utasítást a megyének". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ Erre reagált Kelemen Hunor államtitkár, mondván, a Teleki Téka leválasztása a megyei könyvtárról nem az ő dolga lett volna. A helyi közigazgatási törvény jelenlegi módosított formája értelmében a megyei és helyi önkormányzatokhoz tartozó intézmények sorsáról a fenntartó dönt. A Teleki Téka esetében a fenntartó a megyei tanács. Kelemen Hunor 1997-ben és 1998-ban több alkalommal is tárgyalt a megye és a város vezetőivel. Míg a városi tanács és személyesen Fodor Imre polgármester az első pillanattól elfogadta a Teleki Téka átvételének fontosságát, a megyei tanács vezetői sohasem lelkesedtek ezért a megoldásért (kivételt képez Virág György alelnök). Kelemen Hunor szerint Sebestyén Spielmann Mihály a közvéleményt félretájékoztatta. Sem a miniszter, sem az államtitkár nem utasíthatja a megyei tanácsot. /Kelemen Hunor: "Döntéseimről lehet és kell beszélni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2000. április 25.
Beder Tibor kifejtette, Székelyföld a magyarság hátországa, és a VET, amely egész Erdélyt képviseli a Világszövetségben, nem tudja megfelelőképpen megjeleníteni. - A Világszövetség Székelyföldi Társasága létrehozásával esze ágában sincs a VET-et háttérbe szorítani, hangsúlyozta. Beder szerint van itt annyi ember, hogy létrehozzanak egy Székelyföldi Társaságot. Olyan szervezetben gondolkodik, amelynek tagjai nem veszekednek, hanem szolgálják a magyarságot. Programot sem dolgoznak ki, mindenki tegye azt, amit eddig is tett. - A sajtó azt állította, hogy Beder Tibor meg akarja bontani a romániai magyarság egységét. Hibát követett el, mert megkérte Fülöp Dénes vásárhelyi, és Sylvester Lajos szentgyörgyi barátait, hogy hat embert javasoljanak, akikkel a társaságot hivatalosan meg lehet alakítani. A névsort eljuttatta a világszövetséghez, a VET telefonon leellenőrizte... Fodor Imre, valamint Kulcsár Sándor azt mondták, hogy nem tudnak semmiről. Igazuk volt. Az a baki történt, hogy Dénes nem ment el idejében hozzájuk. - Végül azért megalakult a Világszövetség Székelyföldi Társasága, hivatalosan is bejegyezték, megkérték Beder Tibort, hogy egy évre vállalja el az elnökséget. A Székelyföldi Társaságnak meghívással lehet valaki a tagja, vagy ajánlással. Politikus, szenátor, képviselő, RMDSZ-tisztségviselő nem. Nem akarnak ugyanis a politika mezejére lépni. /Inczefi Tibor: Aki "forradalmat" csinált. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2000. május 24.
A következő Anyanyelvi Konferencia aug. 10-15-e között Marosvásárhely lesz. A napokban Pomogáts Béla, a Társaság elnöke a város vendége volt, aki Sütő Andrással, Virág Györggyel, a Maros Megyei Tanács alelnökével és Fodor Imre polgármesterrel, no meg a helyi szervezőkkel találkozott. Az Anyanyelvi Konferenciát (melyből később kinőtt A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága) nagy küzdelmek árán az 1960-as években Lőrincze Lajos jeles nyelvész alapította. Célkitűzése mindig az volt, hogy a Magyarország határain túl élő magyarság anyanyelvi és kulturális identitását segítse őrizni, ápolni és fejleszteni. Az elmúlt harminc esztendő során az egyes Anyanyelvi Konferenciák az összmagyarság szellemi életének kiemelkedő mérföldkövei voltak: 1970-ben Budapesten és Debrecenben, 1974-ben Szombathelyen, 1977-ben Budapesten, 1981-ben Pécsett, 1985-ben Veszprémben, 1989-ben Esztergomban és 1966-ban Egerben tartották meg a találkozókat. Az Anyanyelvi Konferencia időszaki tanácskozásokat, oktatási-, kulturális, gyermek- és ifjúsági táborokat, tanfolyamokat szervez, foglalkozik még a diákcsere mozgalommal, a pedagógusok, könyvtárosok, levéltárosok, újságírók és más szakemberek képzésével, akik elsősorban a nemzeti kultúra fenntartását és továbbadását tekintik céljuknak. Ezenkívül könyvkiadással is foglalkozik és negyedévenként megjelenteti a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. Az Anyanyelvi Konferencia a világ minden részében élő magyarság lelki és szellemi egységének a helyreállítását tekinti feladatának. /Máthé Éva: Mit kell tudni az Anyanyelvi Konferenciáról? Őrizni, ápolni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2000. május 25.
A Maros megyei Szabályzatfelügyelő Bizottság továbbra is azt állítja, hogy Kincses Előd helyesen járt el az RMDSZ-előválasztások idején, az országos, azaz Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság megállapítása szerint Kincses RMDSZ-alapszabályzatot sértett. A szemben álló felek, Kincses Előd, választott Maros megyei elnök és Kelemen Atilla, megbízott megyei elnök a helyhatósági választásokig elásták a csatabárdot, és most csakis a június 4-i esemény előkészítésére koncentrál a Maros megyei RMDSZ. Fodor Imre legveszélyesebb vetélytársa a jelenlegi kormánybiztos, Dorin Florea. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke óvást nyújtott be a plakátok ellen, mert a falragaszokon "feltűnnek a magyar nemzeti zászló színei". Virág György, a Maros megyei kampánystáb elnöke szerint durva csúsztatásról van szó, hiszen a Nagy-Románia Párt törvényértelmezése szerint a plakátok teljesen színtelenek kellene hogy legyenek. Máj. 21-én a 11-es marosvásárhelyi körzet a Kapa utcai református templomban szervezett nagygyűlést, ez a rendezvény a marosvásárhelyi kampány megnyitójának tekinthető. Ezen Fodor Imre polgármester elmondta: "Számunkra jelzés értékű, hogy pontosan június 4-én, a választások napján lesz 80 éve annak, hogy Trianonnál a modern történelemben példátlan módon feldarabolták a magyarságot." "... ki kell mondanunk: június 4-én hasonlóan történelmi pillanathoz érkezünk..." /Máthé Éva: Mikor következtek be a balsikerek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2000. június 5.
Végleges eredmény még nincs a helyhatósági választásokról, de annyi megállapítható, hogy eddigi legjobb választási szerepléséről beszélhet az RMDSZ. Erdély-szerte szinte valamennyi megyei és városi tanácsba a korábbinál több tanácsost sikerült bejuttatni, néhány településen, például Kézdivásárhelyen, Nagyszalontán és Tusnádfürdőn már az első fordulóban megnyerte a választásokat az RMDSZ polgármester-jelöltje. Nem végleges adatok alapján Fodor Imre Marosvásárhelyen kis híján az első fordulóban nyert, és mindenképpen nagy eséllyel vehet részt a választások második fordulójában. A helyi tanácsban az RMDSZ a tanácsosi helyek többségét szerezte meg, akárcsak Szatmárnémetiben, nem beszélve a székelyföldi városokról. Kolozsváron Eckstein-Kovács Péter jelölése is helyes döntésnek bizonyult, ennek köszönhetően sikerült megakadályozni azt, hogy Funar, a jelenlegi nagyromániás polgármester az első fordulóban győzelmet arasson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5. - 1736. sz./
2000. június 6.
Az RMDSZ Maros Megyei Szervezete két óvást nyújtott be a Maros Megyei Választási Irodához. Az elsőben a szavazatok újraszámlálását kérte 16 szavazókörzetben, mert a szavazókörzetek elnökei által leadott jegyzőkönyvek és a jelöltekre leadott szavazatok közötti lényeges a különbség. A második óvásban az érvénytelen szavazatok újraelemzését és számlálását kérték, mert nagyon sok szavazókörzetben sok voksot érvénytelennek nyilvánítottak, mert a "szavazott" pecsét meghaladta a megjelölt keretet, de nem esett ezen kívül. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 6. - 1637. sz./ Marosvásárhelyen a polgármester-választáson 80597 fő vett részt, az érvényes szavazatok száma: 78022, az érvénytelen szavazatok száma : 2452. Az eredmény: Fodor Imre Károly, RMDSZ: 38844 szavazat, 2. Florea Dorin, Demokratikus Konvenció: 26338 szavazat, 3. Tiru Gavril, PUNR: 3680 szavazat, 4. Moisoiu Adrian, Nagy-Románia Párt: 2671 szavazat, 5. Moldovan Virgil, PDSR: 1934 szavazat, 6. Florea Constantin, Nemzeti Liberális Párt: 1563 szavazat, 7. Iszlay Jenő, Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt: 797 szavazat, további hét jelölt kapott még szavazatot. A municípiumi /városi/ tanács választásánál: 1. RMDSZ: 38572 szavazat, 2. PUNR: 9248 szavazat, 3. Demokratikus Konvenció: 7294 szavazat, 4. Nagy-Románia Párt: 6095 szavazat... további 27 párt, illetve független kapott még voksot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
2000. június 7.
Jún. 5-én Marosvásárhelyen minden órában változott a helyzet. Hol ötven százalék fölé emelkedett, hol ez alá esett a Fodor Imrére adott voksok aránya. A városi körzetekben mintegy 3000 szavazatot érvénytelenítettek, ezért a Maros megyei RMDSZ vezetősége óvást nyújtott be, kérve az érvénytelenített szavazatok újraszámlálását. Az óvást elutasították, de még van fellebbezési lehetőség a megyei, illetve az országos irodához. Olyan szavazólapokat érvénytelenítettek Marosvásárhelyen, amelyeknél a pecsét érintette a nyomtatott keretet, de a vonalon belül esett, és a választási törvény szerint ha a pecsét kétharmada a neveket tartalmazó kereten belül van, akkor érvényes a voksolás. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt jelöltje, Iszlay Jenő a szavazatok 0,98 százalékát, azaz 797 érvényes voksot "vitt el", tehát ha azokat Fodor Imre kapta volna meg, akkor most nem lenne probléma. A város magyar lakóinak tetemes része olyan idős emberekből áll, akik lelkiismeretesen bejelentették igényüket, majd jún. 4-én, vasárnap hiába várták az urnát... /(Máthé Éva): Drámai harc néhány szavazatért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2000. június 14.
Jún. 12-én, a csíksomlyói búcsúról, illetve a gyimesfelsőloki ballagásról jövet Brassóban járt Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, ahol találkozott Valeriu Stoica román állam miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, és saját rokonaival. Dávid Ibolya miniszter asszony az evangélikus egyház gyűléstermében találkozott az RMDSZ helyi vezetőivel. Jún. 13-án a miniszter asszony Marosvásárhelyen Fodor Imre vendége volt, majd Kolozsvárra készült. Dávid Ibolyát jún. 14-én a szilágysomlyói RMDSZ és a Báthory István Alapítvány kuratóriuma látja vendégül magánlátogatáson, amikor is a miniszter asszony helyi egyházi, politikai, közéleti személyiségekkel találkozik. /Dávid Ibolya erdélyi látogatásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Dávid Ibolya Marosvásárhelyen hivatalában látogatta meg Fodor Imre polgármestert, aki átnyújtotta neki Marosvásárhely ősi címerrel és egy Vergilius- idézettel díszített érméjét és a város kétnyelvű albumát, majd a miniszter asszony Keresztény államalapítás és a Szent Korona címmel tartott előadást jún. 13-án a Kultúrpalotában. Hangsúlyozta: Magyarország a keresztény Európa szerves részeként ma is Szent István művén alapul, s megőrizve sajátos kultúráját vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amit ezer év alatt kiépített. A Szent Korona, mondta, a magyar állam folytonosságát jelképezi, a magyar nemzet egységét testesíti meg, megtartó erő volt a történelem viharai közepette. Ezért jelent többet egyszerű ötvösmunkánál. A Szent Korona törvény megszavazása és a korona parlamentbe szállítása elégtétel volt számára, hangsúlyozta Dávid Ibolya, mert azzal, hogy kihozták a múzeumból és újra élővé tették a magyar közélet számára, szerezheti vissza önbecsülését a magyar nemzet. Nem a tárgy a fontos, hanem a mögötte meghúzódó tartalom. A Szent Korona azt jelképezi, mondta végül, hogy mi, magyarok, felelősek vagyunk egymásért, nemzetünkért. Az előadás végén a magyar államalapítás ezredik évfordulójára készült emlékérmével ajándékozta meg Fodor Imre polgármestert. /Dávid Ibolya igazságügyminiszter Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
2000. június 19.
A Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt, amely a marosvásárhelyi helyhatósági választásokon Iszlai Jenő vállalkozót indította polgármester-jelöltként, és mindössze 797 szavazatot kapott, a sajtónak eljuttatott közleményében , amelyet Harkó Antal megyei elnök ír alá, kijelenti: "Az utóbbi tíz év legdurvább, a valós tényektől legelrugaszkodottabb, módszerekben nem válogató kampánya volt. Nem hiányzott a harci eszközök közül a hazudás, csalás, zsarolás, hamis információknak erkölcsileg minősíthetetlen módszerekkel való terjesztése, amibe készséges segítőtársnak bizonyult történelmi egyházaink képviselőinek hatalomsóvár része." Majd úgy véli, hogy: "Az RMDSZ fémjelzett koncvadászai csak ilyen eszközökkel tudták ideig- óráig megfékezni annak a csaknem 30000 választónak a magyar szabaddemokratákhoz való csatlakozását, akik inkább nem mentek el szavazni, mintsem cinkosai legyenek az újgazdagok felé oly szolgalelkű, s a nélkülözők, valamint a becsületes munkájuk után nehéz adókat fizetők felé pedig oly kérlelhetetlen Fodor Imre újabb négy éves polgármestersége kierőltetésének". Ez a párt "a kialakult helyzet alapos felmérése után" felkérte "a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt marosvásárhelyi tagságát, hogy a polgármester-választás második fordulóján ne a pártunkat gyalázó, létezésünket primitív eszközökkel tagadó, a magyarságot a hatalom kedvéért gondolkodás nélkül megosztó csoportot támogassa." - szól a jún. 19-i választási fordulóra időzített közlemény. /Kiss Kálmánék Dorin Florea támogatására hívták fel híveiket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./
2000. június 20.
A marosvásárhelyi polgármester-választás végeredménye: Fodor Imre 44830 voksot, a szavazatok 48,53 százalékát kapta meg. Dorin Florea 47553, azaz 51,47% szavazatot kapott. Marosvásárhely új polgármestere a következő négy esztendőre Dorin Florea lett /A marosvásárhelyi polgármester-választás végeredménye. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./
2000. június 21.
Marosvásárhelyen jún. 20-án éjjel ismeretlenek megrongálták Borsos Tamás egykori vásárhelyi főbíró jún. 21-én leleplezendő szobrának talapzatát, és felgyújtották az azt beborító leplet. Fodor Imre eddigi polgármester szerint az eset - a választások második fordulója után - politikai üzenetet is hordoz. Florea prefektus, a Fodor ellenében most polgármesterré választott parasztpárti politikus közleményében a város összes lakóját civilizált viselkedésre szólította fel. Fodor ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen, de - mint mondta - ezúttal sem vár eredményt ettől a lépéstől, hiszen mind a mai napig nem kerültek rendőrkézre a kétnyelvű helységnévtáblák lefestői, megrongálói sem. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 21./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete közleményben tiltakozott az ellen, hogy ismeretlen tettesek felgyújtották és megrongálták a Borsos Tamás emlékének állított szobrot. Ez a bűncselekmény súlyos támadásnak bizonyul az elmúlt négy év során Fodor Imre polgármestersége alatt Marosvásárhelyen megteremtett nyugodt közhangulat ellen. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének közleménye. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21. - 1748. sz./
2000. június 21.
Idén negyedszer rendezik meg a Marosvásárhelyi Napokat, melynek megálmodója, Fodor Imre polgármester elveszítette a választást. Jún. 21-én fogadják a messziről érkező vendégeket, átadják a díszpolgári és a Pro Urbe kitüntetéseket. Jún. 22-én indul majd a középkori vásárok hangulatát idéző fogatos menet, és ünnepélyesen megnyitják a Napokat. A nap egyik fénypontja lesz a vár egykori neves főbírájának, Borsos Tamásnak állított szobor leleplezése. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok - negyedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
2000. június 23.
Jún. 21-én megkezdődtek a Marosvásárhelyi Napok. Fodor Imre polgármester Dorin Florea prefektus, a napokban megválasztott, de még be nem iktatott városvezető jelenlétében üdvözölte a külföldi küldöttségeket, majd átadták a díszokleveleket azoknak, akik a város díszpolgáraivá lettek, vagy akiket a Pro Urbe díjjal tüntettek ki. A városi tanács 1997 óta választ díszpolgárokat. Idén dr. Pápai Zoltán docens professzort, dr. Radu Deac szívsebész professzort részesítettek ilyen jellegű elismerésben. A 90 éves dr. Pápai Zoltán, a marosvásárhelyi sebészeti iskola megalapozója nem lehetett jelen az ünnepségen. Pro Urbe díjat kapott: Bölöni László futballjátékos, összesen 108 alkalommal játszott a román válogatottban, jelenleg Franciaországban él. Kerényi György kecskeméti vállalkozó a Marosvásárhely-Kecskemét testvérvárosi kapcsolat kulcsembere, aki létrehozta a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kört. Catherine Watson brit állampolgár több társával együtt a marosvásárhelyi nők nevelésével foglalkozik évek óta, ezen kívül több alapítvány, magánszemély, intézmény anyagi és erkölcsi támogatását is megszervezte. Julian A. Legget az angliai Swindonból jár gyakran Marosvásárhelyre, a Mission Romania szervezet elnöke, melynek egyetlen célja azoknak az intézményeknek a támogatása, melyek hátrányos helyzetű csoportok és a jövő generáció esélyeinek növelését tűzték ki célul. Széphalmi Miklós a Magyar Demokrata Fórum alelnöke, a Zalaegerszeg-Marosvásárhely kapcsolat egyik létrehozója. Ellinor Haase egy németországi népi egyetem docense, és a Marosvásárhelyi Népi Egyetemmel tart fenn igen gyümölcsöző kapcsolatot. Mécs László MDF-es parlamenti képviselő a Szeged-Marosvásárhely testvérvárosi kapcsolat elindítója. Susanne Schmidt osztrák állampolgár öt éve hordja a segélyeket a marosvásárhelyi AIDS-betegeknek - szülővárosa asszonyai, valamint a ferences nővérek részéről. - Jún. 22-én színpompás felvonulással kezdődött meg a nyílt téren zajló ünnepség. Fodor Imre - még polgármesteri minőségben - a Színház téren átvehette az Európa Tanács díszzászlaját, majd elhangzott Emil Constantinescu államelnök üzenete. Leleplezték a város egykori főbírája, a vár megépíttetője, Borsos Tamás mellszobrát, melyről időközben letakarították a jún. 20-án éjjeli vandál gyújtogatás nyomait, megpróbálták kijavítani a kisebb rongálódásokat. A Borsos Tamás szobor elleni támadás nyomán Dorin Florea még prefektusi minőségben közleményben szólította fel a lakosságot, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül, az öröm, a tolerancia jegyében minél nagyobb számban vegyen részt a Napokon, majd elítélt minden olyan provokatív, vandál cselekedetet, mely megzavarja az ünnepséget. /(Máthé Éva): IV. Marosvásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2000. június 26.
Marosvásárhelyen jún. 23-25-e között megrendezték a Katolikus Napokat. Először a Deus Providebit Házban dr. Márton András vezetésével Az élő egyház jelene és jövője címmel zajlott pódiumbeszélgetés, majd felavatták a Caritas Otthoni Betegápoló Központot. A felújított Keresztelő Szent János templom benedikálását dr. Jakubinyi György érsek végezte el, megjelent Gyulai Endre, Szeged-Csanádi megyéspüspök is. A felújított templom udvarán leleplezték Márton Áron püspök szobrát, Izsák Márton szobrászművész alkotását. Csató Béla főesperes, plébános elmondta: Izsák Márton szobrászművész megkereste őt, mondván: zsidó emberként ingyen szeretné elkészíteni a kiváló püspök szobrát, amiért felemelte szavát a zsidóüldözés ellen. - Megnyílt S. Sebestyén József építész A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre című, a székelyföldi katolikus templomokat bemutató kiállítása. - A háromnapos marosvásárhelyi katolikus ünnep legjelentősebb momentuma a Deus Providebit Tanulmányi Központ felavatása volt. Ennek megvalósítása legfőképpen Csató Béla főesperes, plébános hitéből és akaratából született. A központot 1994-ben kezdtek építeni. Felépítéséhez támogatást kapott Fodor Imre polgármestertől, a marosvásárhelyi önkormányzattól, az Illyés és Apáczai Közalapítványtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától, és nemrég a Sapientia Alapítvány kuratóriumától, no meg több magyarországi, németországi, osztrák, és más európai testvérgyülekezettől és alapítványtól, nem utolsó sorban az RMDSZ-től. Fodor Imre polgármester, akit a tanulmányi központ kuratóriumának elnökévé neveztek ki - azt emelte ki, hogy a központ a most szerveződő erdélyi magyar magánegyetem egyik helyszíne lesz. Az avató ünnepségen jelen volt még és beszédet mondott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lázár Mózes, országgyűlési képviselő, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának vezetőségi tagja. A Deus Providebit Tanulmányi Központ háromszintes, hasznos felülete 3800 négyzetméter, 10 tanterem van benne, a Szent Mihály díszterem 130 férőhelyes, egy kápolnával, 8 irodahelyiséggel, 9 vendégszobával rendelkezik, mindezt 80 férőhelyes ebédlő, konyha, és sok más helyiség egészíti ki. - Jún. 25-én Pál-Antal Sándor levéltáros A marosvásárhelyi katolicizmus évszázadai címmel tartott előadást. A hálaadó szentmisét a főtéren ünnepi körmenet követte. /Katolikus Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., jún. 26., Máthé Éva: "Hitből és akaratból született!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2000. július 1.
Román polgármester győzedelmeskedett Marosvásárhelyen, az utolsó, magyarok által vezetett nagyvárosban. Felvetődik az RMDSZ felelőssége, állapította meg Harrach Gábor elemzésében. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vásárhelyi kudarcról azt nyilatkozta, hogy a szavazás egyfajta népszámlálásnak tekinthető, ahol a magyarság nem politikai, hanem demográfiai vereséget szenvedett. Harrach Gábor nem ért egyet ezzel az érveléssel, a demográfiai vereségről szóló kijelentések veszélyesek, felelőtlenek. Markó ezzel a kudarcért felelős RMDSZ-vezetés felelősségét akarja elhárítani. Harrach hangsúlyozta: "az RMDSZ tíz év alatt képtelen volt felismerni a román politikai élet bizánci sajátosságait - például azt, hogy Romániában a csalások úgy hozzátartoznak a választásokhoz, mint kabáthoz a gomb, amit mutat a Fodor Imre győzelméhez hivatalosan hiányzó 179, és lecsalt 2500 szavazat -, s nem tanult meg védekezni ellenük. Az RMDSZ felelőssége, hogy az elmúlt évtizedben nem jött rá: ebben a reménytelenül balkáni országban az egyetlen megoldás, ha azt a Nyugatot, amely - Bill Clinton szavaival élve - Románia kisebbségpolitikáját modellértékűnek tartja, szembesíti a valósággal: ha tájékoztatja a törvénytelenségekről, a jogsértésekről." A választási csalásokat komolyan veszik. "De ki tartott nemzetközi sajtótájékoztatót, amikor egyértelművé váltak Marosvásárhelyen az első forduló csalásai?" - tette fel a kérdést Harrach Gábor. Néhány fiatal budapesti értelmiségi nemzetközi szervezetekhez fordult, kérve, küldjenek megfigyelőket a választásra. A megfigyelők kérték, hogy telefonon egyeztessenek az RMDSZ helyi vezetőivel a részletekről. Az RMDSZ illetései azonban nem reagáltak erre. /Harrach Gábor: A vásárhelyi kudarcról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./
2000. július 3.
Marosvásárhelyen tartották meg RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Küldöttek Tanácsának együttes ülését. Markó Béla elnök tartott beszámolót, visszatekintve az elmúlt tíz évre. Tíz évvel ezelőtt egyezséget kötöttek, hogy a közösen meghozott döntéseknek alávetik magukat. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, "vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség." Markó választ várt az által felsorolt kérdésekre: kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is e különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak? Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat? Vagy azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget - javasolta Markó Béla. Felolvasták Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a két testülethez intézett levelét /ő ugyanis a reformátusok világkongresszusán volt/. Tőkés László másképpen értékelte a választásokat. A választások egyértelműen bebizonyították azon bírálatok megalapozottságát, melyeket előzetesen az RMDSZ országos vezetősége minden esetben vehemensen elutasított. A magyar választók fele nem ment el szavazni. A koalíció egyes pátjai a választások után felelős módón önvizsgálatot tartanak. "Csata közben nem szokás leváltani a vezért. Ez dr. Kincses Előd maros megyei elnök törvénytelen felfüggesztésére vonatkozik." Javasolta, hogy SZKT végezzen szigorú és önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSZ személyi megújítását. - Birtalan Ákos, volt RMDSZ-es miniszter egyet nem értését fejezte ki Markó Bélával, mondván "nem vagyunk olyan gazdagok, hogy azt mondjuk egyeseknek: nincs szükség rátok, mert ti másként gondolkodtok.." Toró Tibor szerint amikor egy platform megpróbálja a pluralizmust követni, akkor ráhúzzák az egységbontás vizes lepedőjét. - Bárányi Ferenc elítélte, hogy a tiszteletbeli elnök nyilatkozataiban támadta az RMDSZ-t, ezért felszólította Tőkés Lászlót, döntse el, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetője. Szilágyi Zsolt szerint a belső hatalmi elit nem tűri meg a másként gondolkodókat. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy RMDSZ tag és az is marad. Kincses Előd: Olyan mélységben avatkozott bele Markó Béla a Maros megyei választásokba, hogy ez felveti jogi, erkölcsi felelősségét. Katona Ádám hihetetlennek tartotta, hogy egy győztes választás után felelősségre vonnak egy olyan csoportot, mint a Reform Tömörülés. Hozzátette: Verestóy Attila szenátor sorra elveszítette az udvarhelyi választásokat. Csicsó Antal hangsúlyozta, hogy szükség van csángó képviseletre a parlamentben. - Markó Béla reagált a vitára és megkérdezte: miért kell az 1996-os eredményeknél egy árnyalattal jobb választási eredmény nyomán azt üzennünk a saját erdélyi magyar közösségünknek, hogy veszítettünk? /Bögözi Attila: SZET-SZKT közös ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./ Júl. 2-án az SZKT megerősítette az Operatív Tanács korábbi, Kincses Elődnek a területi elnöki tisztségéből való felmentését /51 mellette, 16 ellene és 9 tartózkodásssal/. Markó Béla szövetségi elnök ismertette a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntését, miszerint többrendbéli szabályzatsértés miatt függesztette fel Kincses Elődöt elnöki tisztségéből. Toró T. Tibor kérte, hogy az SZKT hallgassa meg a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZB) idevágó határozatait, Markó Béla azonban kijelentette, hogy a megyei SZSZB semmiképpen sem illetékes egy országos fórum, jelen esetben az OT döntésének felülbírálására. Kincses Előd formai kifogásokat tett. Előadta továbbá, hogy az előválasztásokon részt vett 7300 marosvásárhelyi, vagyis a népakaratot tejesítette. Virág György emlékezetett: Fodor Imre bukásában is több mint 50 000 szavazatot kapott. /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Kelemen Attila tárta az SZKT elé a Kincses-affér mozzanatait. Elmondta, hogy a felfüggesztett elnök a saját maga által szabott 20 százalékos előválasztási küszöböt sem vette komolyan, s a tizenegynéhány százalékos jelenléttel mindenféle illegitim testülettel igazoltatta, hogy az előválasztások érvényesek. - Az SZKT Szép Gyula személyében a lemondott Sebesi Karen Attila helyett megerősitette a művelődési alelnök kinevezését és elfogadta az RMDSZ költségvetését, valamint Varga Attila előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a "státusz-törvény" koncepciójának alakulásáról. A legvitatottabb kérdés, hogy melyik az a szervezet, mely dönt a státusjogosultságról. - Az SZKT három állásfoglalást is elfogadott. Egyik a Földváron történtekkel kapcsolatos. "Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában jelentett volna történelmi igazságtételt. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást. Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940 szeptember 6 és 1945 március 6 közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért. Az SZKT követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében." A második Vásárhelyre vonatkozik. "Az SZKT egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelősségre az elkövetőket." - A harmadik állásfoglalás hargitai vonatkozású: "2000 június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is. Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT felkéri Románia ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét." /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2000. július 4.
Júl. 4-én tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Városi Tanács. A tanácsosok megválasztották a város két alpolgármesterét: Fodor Imre volt polgármester és Törzsök Sándor 45 éves mérnök, volt városi tanácsos személyében. Mindketten az RMDSZ-t képviselik a városvezetésben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4. - 1757. sz./
2000. július 10.
A Református Világtalálkozó erdélyi rendezvényei júl. 7-én kezdődtek Marosvásárhelyen. a Vártemplomban, ahol magyarországi egyetemi tanárok, egyházi méltóságok tartottak előadást. A központi ünnepség júl. 8-án volt Marosvásárhelyen, melyre sok országból jöttek a magyar reformátusok. Felavatták a marosvásárhelyi tizedik, új templomot, a kövesdombit. A 250 férőhelyes templom mellett az épületegyüttes gyülekezeti és ifjúsági teremből, irodákból, vendégszobákból, lelkészlakásból áll. Dr. Hegedűs Lóránd, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke beszédében a magyar nemzet sorozatos megpróbáltatásairól volt szó, és azokról, akik a nehéz időkben is felvállalták a nép bátorítását. Az ünnepség a városi stadionban folytatódott 15 ezer ember részvételével. Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Elítélte azokat, akik - magyarként - megosztották a marosvásárhelyi magyarságot, s így néhány száz elhalászott szavazat miatt elveszítették a város vezetését. A püspök felemelte szavát a művi vetélés ellen, és kifejtette: a testi és lelki gyógyulás útja a hitnek az útja. A szétszabdalt nemzet gyógyulásának első lépése a hitben való együttlét. Tőkés László kifejtette: "aggódva figyeljük nemzetünk sorsát, a globalizáció, a szekularizáció, a balkanizáció idején nagyon is fenyeget az elfajulás, az elkorcsosulás, az asszimiláció.", majd tisztánlátásra, a hamis és igaz próféták és politikusok megkülönböztetésére intett. A román egyházügyi államtitkár levélben üdvözölte az ünneplő gyülekezetet. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere világi házigazdaként köszöntötte a találkozó résztvevőit. Az istentiszteletet dr. Erdélyi Géza, a szlovákiai református egyház püspöke végezte, Csiha Kálmán erdélyi püspök hirdetett igét, azt hangsúlyozta, hogy a templomépítők hite és reménye mekkora szerepet játszott az erdélyi magyarok megmaradásában és jövőjük megteremtésében. Júl. 9-én Kolozsváron folytatódott a Református Világtalálkozó. A templomépítő gyülekezetek és lelkipásztorok ünnepe volt a kolozsvári kerekdombi református istentisztelet. A rendszerváltás után 34 templom épült és 44 új református gyülekezet jött létre az Erdélyi Református Egyházkerületben. "A Kárpát medencei magyarság nem robbantott, hanem templomokat épített, s a hitben erősödve néz a jövő felé" - mondta Sógor Csaba, a Királyhágómelléki Református Püspökség üdvözletének tolmácsolója. Csiha Kálmán püspök a Református Világtalálkozó jelentőségét abban látja, hogy a történelem által szétszabdalt magyarság újra és újra megtapasztalhatja az együvétartozás erőt adó élményét. "A történelem széttépett bennünket, de a lelkünket nem tudta széttépni. De ez a világtalálkozó egyben azt is üzeni és bizonyítja, hogy az egyben maradó lélek csak Isten mellett lehetséges. Ha meg akarunk maradni, akkor Isten mellett kell maradnunk. És ha Isten mellett maradunk, akkor bizonyosan megmaradunk." /Kolozsvárra érkezett a Református Világtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10., (Máthé Éva): IV. Magyar Református Világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2000. július 14.
Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója értékelte a választás eredményét: Ádáz belső harcokat okoztak az RMDSZ-ben a szövetségnek a helyhatósági választásokon elért eredményei. A Markó Béla szárny szerint a szövetség Erdélyben a legerősebb politikai alakulatnak bizonyult, hiszen idén az RMDSZ 148 polgármesteri székhez jutott, tizennéggyel többhöz, mint 1996-ban. A Tőkés László körüli csoport mindennek az ellenkezőjét állítja: csúfosan elvesztettük Marosvásárhelyt, kudarc az is, hogy Kolozsváron ismét Funar lett a polgármester. A választások alapos, adat- és tényszerű elemzésére ez idáig egyik szárny sem vállalkozott. Tibori szerint a romániai magyar választó az idén is az egységre szavazott. Markó Béla kilátásba helyezte, hogy azokat, akiknek "túlságosan nehéz a hűség", útjukra engedik. Tibori szerint a vásárhelyi vereség egyik oka talán éppen az volt, hogy Fodor Imre eddigi polgármester nem szólította meg városa románságát. Az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Romániai Demokratikus Konvenció jelöltje olyan magyarellenes kampánnyal győzött Marosvásárhelyen, hogy ehhez képest Funar kolozsvári kampányfogásai is elhalványultak. /Tibori Szabó Zoltán: Lélektani terhek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2000. augusztus 14.
Aug. 11-én kezdődött Marosvásárhelyen a IX. Anyanyelvi Konferencia. Pomogáts Béla, a konferenciát működtető A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke üdvözölte a megjelenteket. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az itt, Erdélyben élő románoknak, magyaroknak sajátos és közös kulturális értékeinkkel együtt kell bekerülniük a közös Európába. Fodor Imre alpolgármester, kinek Pomogáts Béla köszönetet mondott, hiszen hónapokon át szívós munkával járult hozzá a Konferencia megszervezéséhez, sikeréhez - emlékeztetett Marosvásárhely dicső múltjára, kevésbé dicsőséges jelenére és reményre okot adó perspektíváira. Visy Zsolt, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára magyar kormány céljaként az egyetemes, az anyaországi és a határon túli, magyar jellegű kultúrkincs megőrzését jelölte meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszéde után Sütő András nyitotta meg a konferenciát. Kifejtette: ″Bölcseleti gondolat, hogy az ember a saját halálát nem élheti át, de anyanyelvének halálát igen. Átélheti a Mezőségen, Csángóföldön, s a magyar diaszpóra földrészein. Átélheti, miközben az agónia fájdalma, a riadalmak lenyomata örökre megmarad benne.″ Előadást tartott Balogh András egyetemi tanár, az MTA Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága vezetője, Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Péntek János kolozsvári professzor, Papp László, az USA-ban élő mérnök. Másnap szekciókban zajlottak a konferencia munkálatai, aug. 13-án pedig székelyföldi kirándulás szerepelt a programban. Aug. 14-én lesz a tisztújítás. /Máthé Éva: Mozaikkockák a IX. Anyanyelvi Konferenciáról. ″Hogy és mint szolgál a kedves anyanyelve?″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Aug. 13-án az Anyanyelvi Konferencia kétszász tagú küldöttsége ellátogatott a marosvécsi kastély kertjébe, és ott megkoszorúzták báró Kemény János, a Helikon nagyvonalú házigazdája, és Wass Albert, a Helikon-társaság egyik tagja sírhantját. A Helikon-találkozók tizedik évfordulóján, 1935-ben Kuncz Aladár, a Helikon-mozgalom atyja emlékére hatalmas malomkőből kifaragott kőasztalnál Gálfalvi György író, majd Pomogáts Béla méltatta a marosvécsi találkozók jelentőségét, megtermékenyítő szerepét. /(Máthé Éva): IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Együtt Európába - ezzel a címmel nyitotta meg kapuit a IX. Anyanyelvi Konferencia. Nem a vereségről, a győzelemről szeretnék beszélni a harmadik évezred küszöbén - hangsúlyozta beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A szétszaggatott magyarságnak van egy mindennél erősebb védőernyője, az anyanyelv, amely nem szakadt dialektusokra, amelynek nem volt szüksége, hogy külön irodalmi nyelvet alakítson ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./
2000. szeptember 4.
Marosvásárhely rendezték meg a Bolyai Világtalálkozót. A marosvásárhelyi volt Református Kollégium, mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum jó néhány öregdiákja vett részt az összejövetelen. Nagy István színművész, műsorvezető az 1999-2000-es tanév adatait, eredményeit sorolta. 1340 diák tanult 51 osztályban, 105 tanár vezetésével. Ebből 35 osztály volt magyar tannyelvű - 948 tanulóval. A legjobb eredményt a magyar tagozat angol- kétnyelvű osztálya érte el. Külföldön: Magyarországon, Szlovákiában és Hollandiában értek el jó helyezéseket a bolyaisok. Szegeden például a kísérleti atomfizika vetélkedőn mind az első, mind a második díjat elnyerték. Hollandiában az ifjú kutatók nemzetközi konferenciáján I. és III. díjban részesültek. Az idén 44 osztály lesz a Bolyaiban, ebből 30 magyar tannyelvű. Négy osztály indul az iskola épületében működő Református Kollégiumban, ahol 103 diák fog tanulni. Bálint István igazgató, a Bolyai Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki, hogy az ilyen jellegű rendezvények lényege nem a múltba való elmerülés, hanem a jövőbe vetett hit erősítése. A világtalálkozó tiszteletére megjelent Új világot teremteni a régiben című kötet előszavában (szerkesztő Gálfalvi György) Sütő András többek között ezt írta: "Jó érzés tudnunk, hogy akik a világtalálkozóra eljöttek, nem csupán emlékeikben fognak megmerítkezni, hanem az erdélyi magyarság jövőjét alakító súlyos gondokban is." Fodor Imre alpolgármester Marosvásárhely fejlődésének a fő irányvonalairól tájékoztatta a hallgatóságot. Kirsch Attila elnök az Öregdiákok Baráti Köre nevében tájékoztatott: 2002-ben megszervezik a következő öregdiák-világtalálkozót, és létrehoznak egy olyan nonprofit társaságot, mely révén az iskolát, annak tanulóit támogatják. A külhonból hazatért öregdiákok közül a Németországban élő Simon János mérnök (aki anyagilag jelentős mértékben járult hozzá a találkozó megszervezéséhez), és a Magyarországról hazatérő Czire Dénes szólt ez egybegyűltekhez. Leleplezték Miholcsa József szobrászművész két alkotását: Bolyai Farkas és János mellszobrát. A Román Nemzeti Bank 50, a Román Kereskedelmi Bank 100 millió lejjel járult hozzá a költségek fedezéséhez. Ez Nagy Ágnesnek és Birtalan Józsefnek köszönhető, akik a két legjelentősebb hazai pénzintézet vezetőségének tagjai. A harmadik fő szponzor a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt. /(Máthé Éva): "Bolyaisnak lenni - a szellem diadalát jelenti" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
